匈牙利的民族之歌的歌词

匈牙利国歌的歌词是1823年由维新时代伟大的政治家和诗人克尔切伊·弗伦茨（1790~1838年）创作，1828年首次出版。1844年，埃尔格·弗伦茨（1810~1893年）赢得了为国歌谱曲的竞标。同年，在国家剧院举行了首次国歌演出。自1903年起，由克尔切伊·弗伦茨作词和由埃尔格·弗伦茨作曲的歌曲被法定为匈牙利国歌。
　　国歌有8段，但在正式场合一般仅演奏或演唱其中一段：
　　上帝保佑匈牙利，
　　博大慈悲好心意，
　　遇有患难常相助，
　　化险为夷莫抛弃。
　　同胞历尽命运苦，
　　期盼迎来好光景，
　　过去未来一切罪，
　　人民早已赎到底！
　　在匈牙利，由沃勒什马尔蒂·米哈依（1800~1855年）在1836年所作的标题为《呼唤》的诗歌被视为第二国歌。1843年，埃格莱希·贝尼（1814~1851年）为其谱曲。一般在举行庆典时，开始总是先演唱国歌，而在庆典结束时，大家往往演唱《呼唤》的前两段：
　　啊！匈牙利人！
　　 成为你祖国坚定的信徒吧！
　　 她是你的摇篮也是你的坟墓，
　　 她养育你也将掩埋你。
　　
　　 大千世界除此之外，
　　 并无属于你的归宿，
　　 让命运之手保佑你打击你吧，
　　 你需要生于此并死于此。
匈牙利国歌的原名是《赞美歌》（Himnusz），名称来自Isten, áldd meg a magyart，意为“上帝保佑匈牙利人”，为匈牙利的官方国歌；在1844年被采用。费伦茨·克尔契（Ferenc Kölcsey）作词，费伦茨·厄凯尔（Ferenc Erkel）作曲。官方的标题为“圣歌，来自匈牙利民族的风雨世纪”（Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból），现在很少使用这种标题了。
诗和歌以“Szózat”（恳求）为题，从Hazádnak rendületlenül légy híve, óh magyar（匈牙利，祖国忠诚坚定不移），诗歌享有社会地位，几乎等同于国歌，即使匈牙利宪法只提到Himnusz。现在Himnusz常在典礼开始时演奏和歌唱，而Szózat则在结束时使用。
非官方颂歌“Rákóczi March”较短，作曲者未知，但常认为是亚诺·比豪里（Janos Bihari），往往是用在国家军事场合；另一首诗Nemzeti dal（国民歌）作者为裴多菲。
匈牙利的官方电台之一柯舒特广播在每天午夜零时十分演奏Himnusz国歌。
另一首受欢迎的歌曲为“Székely Himnusz”（赛开赞美歌），在属匈牙利时期的川西凡尼亚的国歌，现在已没在使用。
匈牙利国歌的歌词体裁不寻常，表达对上帝的恳求而非表达民族自豪感。因为提及到上帝，在匈牙利人民共和国时期只有演奏而没唱歌词。匈牙利社会党总书记拉科西·马加什（Mátyás Rákosi）曾请求作家佐尔坦·寇达伊（Zoltán Kodály）写较“社会主义”的新国歌，寇达伊拒绝，拉柯希并未追究。在匈牙利革命后，亚诺·考道尝试让Szózat替换Himnusz成为国歌，但失败了。
匈牙利国歌共有八小节，不过正式场合上均只演奏或吟唱第一节，以下为包含原文、两种英语翻译和一种汉语翻译的八节歌词：
Himnusz
A magyar nép zivataros századaiból

Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Hányszor zengett ajkain
Oszmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Bújt az üldözött, s felé
Kard nyúlt barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virul
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!